Népviselet gyűjtemény

A magyarság hagyományos öltözeti darabjainak gyűjteménye
Nyugat-bácskából

Az 1995-ben megalakult Vajdasági Magyar Folklórközpont/VMF több évtizedes tevékenységének (tanfolyamok, táborok, stúdiófoglalkozások, terepi gyűjtés, szakmai tanulmányutak, gyermekfoglalkozások, pályázati kiállítások, megmérettetések, Néptáncosok Országos Bemutató Színpada Vajdasági Rendezvénye, egyéb nagyrendezvények, stb.) egyik eredménye a magyar népművészet továbbéltetése céljából létrehozott ÖLTÖZETGYŰJTEMÉNY is. A szervezet székházában hagyományos/eredeti öltözetdarabokból álló, állandó jelleggel megtekinthető ez a gyűjtemény, mely Raj Rozália és Nagy István ötlete nyomán és kezdeményezésére, terveik alapján valósult meg. Az anyagot a három hagyományőrző közösségből (Doroszló, Gombos, Kupuszina), több mint 300 db öltözetelem és kiegészítő képezi. A gyűjtemény 2019-től napjainkig a Csoóri Sándor Alap támogatásának köszönhetően, felvásárlás által jött létre, mely reményeink szerint tovább gyarapszik majd. Az itt látható (főként) női és férfi, ünnepi- és fél ünnepi öltözeti darabok és alkalmi kiegészítők az 1900-as évek elejétől a kivetkőzésig (1960-1970) készült változatokat mutatják be.

A gyűjtemény létrehozásának elsődleges célja, kutatási lehetőség, az egykori öltözetelemek tanulmányozásának, elemzésének, folyamatos biztosítása, a könnyű és egyszerű hozzáférés mellett. Fontosnak tartjuk egy-egy történelmi- és életkorra, viselési alkalomra (pl. templomi, táncalkalmi öltözet…) gazdasági státusra (napszámos, kis paraszt, közép paraszt, jómódú gazda) öltözeti, helyi sajátosságokra vonatkozó, színek, díszítőanyagok és kelmefajták (delin, „cicc”-karton, „nehéz selem”- brokát, taft, „divét”- kasmír, „kangár”-kamgard, a lyoni rangos kelmék, pl. „bársonyvirágu selem”…) ismeretét, ezek lehetséges párosításait, és egykori megnevezéseiket településenként.

Ezek az ismeretek igen fontosak, hogy a készítő a tervezett öltözetelemhez a korábbi kelmék hiányában, ma a legmegfelelőbb alapanyagot ill. összes egyéb szükséges anyagot tudja választani.

Viseletkészítők esetében a szabások változatainak (pl. az ujjasok koronkénti változata), alkalmazott díszítőelemeinek (forma, méret) ismerete is nélkülözhetetlen, hogy néptáncegyütteseink számára a majdan készült színpadi öltözetek, a hagyományhűség szem előtt tartásával, hiteles rekonstrukciók legyenek. Igen fontos a sajátos sziluett is, mely a darabok kikészítése és az öltöztetés fortélyai által (segédeszközök) nyerhető el. Az igény szerinti tárlatvezetésen túl, nagy számú archív fotó segít az eligazodásban. Gazdag médiatárunkban idevonatkozó írott -és videó anyag, ill. kiadványok segítik a szakmai érdeklődőket.

A széles nagyközönség, főként a FELNÖVEKVŐ NEMZEDÉK számára hiánypótló ismertetőt kívánunk adni kultúránk e szegmenséből, vidékünk magyar hagyományőrző közösségei, korabeli népi öltözetének gazdagságáról, mint egyik identitásmegtartó erő (nyelvünkön és szokásainkon kívül) itt, a kisebbség számára! Ugyan akkor, akár inspiráció és ötletforrás is lehet e gyűjtemény a viseletkészítők számára, a mai öltözetelemek elkészítéséhez. A darabok, a szakmai elvárásoknak megfelelően vannak tárolva. Igény szerint, viseletismereti tanfolyamokat szervezünk. Az egy – egy kézműves szakág (pl. szövés, kézi-és gépi hímzés, stb.) iránt érdeklődők, információt és gyakorlati ízelítőt kaphatnak műhelyeinkben. Szakmai segítségnyújtás, más módon is történik. Pl. külföldi szövő a bunyevác köténydíszítmények (pregača) felkutatásához kért és kapott segítséget (terepi gyűjtés), útbaigazítást a VMF-ben (átfedés az egymás mellett élő nemzetek esetében). A gyűjteményre vonatkozó érdeklődés időpont egyeztetéssel, főként néptáncegyüttes vezetők és csoportok, esetenként varrónők részéről mutatkozott meg, de keddenként 16.00-18.00 óra között folyamatos a gyűjtemény látogatásának lehetősége.

Szöveg: Raj Rozália
Fotó: Nagy István
Szabadka, 2024. Márton napján